29.rész~"Tina szeretlek"....csak üres szó

Utolsó óránk borzalmas volt.A fiúk nagyon felhúzták a bioszt,az meg a lökött fejével dogát íratott velünk.Hát igaz ami igaz nem sokat tanultam,de amit tudtam leírtam.Mindegyiket sorban ki tudtam volna dobni az ablakon.Nagyon mérges voltam.És ezzel nem voltam egyedül,mindenki forrt az idegtől.Ahogy csengettek én még írtam.Fogalmam nincs,hogy mi lesz abból jó amit oda leírtam,de ami eszembe jutott azt mind papírra vetettem.Aztán gyorsan bedobáltam mindent a táskámba és elindultam a koli fele.Már csak én voltam,mert a többiek leléptek.Mondtam Zsófinak a kapunál várjon meg,de Zsófi helyett egy seggfej várt.
-Tina kérlek beszéljük meg a dolgokat,én ezt így nem bírom-sajnáltatta magát
-Hallgatlak,mit akarsz mondani.Ezt már elmondtam neked nemrég is,de nem akartál mondani semmit.
-De mondtam...
-Én is mondtam,hogy ha akarsz valamit mondani meghallgatlak-nem hagytam,hogy végig mondja,mert tudtam a végét,hogy"egy beszélgetés nem abból áll,hogy ő beszél és én hallgatom".Ezt már hallottam.
-Figyú,nem ülhetnénk le a parkba.
-Amit akarsz mondani azt úgy is el tudod mondani,hogy megyünk-próbáltam erős maradni,de nagyon nehezen ment.
-Tina szépen kérlek-fogta meg a kezem
-Ne érj hozzám,ezt ma már elmondtam-kaptam fel a vizet
-Oké,oké nyugi van
-Nagyon nincs nyugi. Szóval vagy mondod,hogy mit akarsz vagy úgy itt hagylak,hogy még a nyomomat sem látod-nagyon feszült voltam
-Kérlek menjünk el a parkig,üljünk le és beszéljük meg a dolgokat.  Tina nagyon szépen kérlek,meg akarom magyarázni a dolgokat.
-Hát azokon már nem nagyon van,mit magyarázni,de meghallgatlak-engedtem neki és elindultunk a park fele.Még szerencse,hogy a park teljesen üres volt.A legközelebb hozzám levő padra levágtam magam és vártam a magyarázatot.
-Hol is kezdjem-gondolkodott el Peti
-Az elején-vágtam rá
-Hú...tudom,hogy nagyon nagy hülyeséget csináltam és erre nincs mentségem.Én nem akartam,hogy az egész így alakuljon,de nagyon be voltam rúgva.
-Ez nem mentség
-Tudom és nagyon sajnálom ezt az egészet.Gőzöm nincs,hogy az a két csaj akkor honnan bukkant fel,de csak azért kezdtem el vele táncolni,hogy féltékennyé tegyelek.Tudom,hogy ez nagyon rossz döntés volt,de sajnos az időt nem tudom visszaforgatni.És én nem akartalak megbántani hidd el és amit akkor mondtam csak felindulásból és büszkeségből mondtam. Tina és még sohasem éreztem így senki iránt,mint most te irántad.Szeretlek-a szemem csordultig volt könnyem.
-Helló drágám, hát te mit csinálsz itt-jött oda egy ismerős szőke lány,aki nyomban szájon csókolta.Na nálam itt volt vége mindennek és elgurult a gyógyszerem.
-Tudtam,hogy egy féreg vagy,de nem gondoltam hogy ekkora.És még hogy bános az egészet és szeretsz.Én naiv és már majdnem elhittem neked.Te csak azt szereted aki szét teszi neked a lábát és azt is csak azért.Egy utolsó rohadék vagy.Látni sem akarlak.-ordítottam,mint akit a dili házból engedtek ki.Nagyon fájt ez nekem,mintha egy tört döftek volna a szíven közepébe.
-Tina félrre érted a dolgokat-kezdett volna magyarázkodni
-Ezen nincs mit félrre érteni.Nekem mondod,hogy így szeretlek úgy szeretlek mikor egy másik csaj jön és lesmárol.Mit lehet ezen félre érteni.Hadj engem békén és felejtsd el azt is,hogy létezem.Utállak-itt már nem bírtam tovább.A könnyeim utat törtek maguknak és folytak lefele az arcomon.
Sírva mentem a koliig.Senkit nem akartam látni.Én hülye és majdnem elhittem neki azt hogy szeret.Hát persze,hogy csak ismét hazudott.Többé látni sem akarom.Szörnyen haragszom magamra,hogy ennyire naiv voltam.A koliban is eldőltem az ágyra és sírtam.Nem akartam senkivel sem beszélni.