53.rész~4 hónap után újra otthon...

Hónapokkal később

Ma végre kimehetek már ebből a szörnyű kórházból.Nagyon rossz volt itt bent, egyenesen szörnyű. Látogatók nem lehetnek nálam egész nap,folyamatos unalom.Nagyon sok időm volt gondolkodni mindenen.Kb az eddigi életen lepörgött újra előttem.Újragondoltam  minden jó és rossz dolgot.A kolit, a haverokat akik mindig mellettem állnak és álltak,aki mikor kis idejük volt hétvégén nem buliztak hanem jöttek meglátogatni és felviditani.Nagyon hálás vagyok nekik mindenért.Na de na itt hagyom ezt a fránya rusnya unalmas kórházat. Ma végre hazamehetek az én kis kuckómba ahol nem ilyen unalmas az élet és ha jól mennek a dolgok nemsokára már suliba is mehetek.Már elkezdtem bepótolni az elmaradásom,hogy ne kelljen évet ismételnem mert azt nem élném túl.Újra kezdeni ezt az egészet.
-Jó reggelt Tina,na hogy van?-Időközbe kaptam új dokit.Még fiatal orvos,de tapasztalt és jól ért az olyan esetekhez mint az enyém.Amúgy piszok jól néz és nagyon kedves.Minden nap bejött hozzám megkérdezte hogy vagyok és elárultam neki,hogy ő a kedvenc dokim azok közül akik eddig vizsgálgatták a lábam.Ja és visszatért az emlékezetem is minden rémlik,pedig jobb lett volna pár dolgot örökre elfelejteni.
-Köszönöm, most már nagyon jól mert haza mehetek.Nagyon boldog vagyok hogy végre itt hagyom ezt az unalmas kórházat.És a doktor úr hogy van?-vigyorogtam neki.
-Én is jól vagyok,köszönöm kérdését.De tudja hogy még nem szabad teljesen erőltesse a lábát,de megnyugtatom nemsokára már újra mehet iskolába.
-Hát csodás.Már ideje lenne hogy menjek suliba is mert a leckékből nem sokat értek és csomó dogát kell irnom.Annyi dolgom van és már allig várom,hogy neki foghassak.
-Szép jó reggelt mindenkinek-jöttek be anyáék
-Jó reggelt.
-Hogy vagy Tinácskám?
-Most már nagyon jól mert végre hazamehetek.A húgom nem jött?
-De igen,apával várnak kint az autóba.
-Oké,akkor már mehetünk is.-indulta, volna el mint a vonat
-Lassan a testtel kisasszony. Magácska még nem tud ennyire gyorsan menni akárhogy is szeretne.-kapott el a doki,mert szinte elestem
-Jöjjön,segitek kimenni
-Köszönöm
 5 perc és le is értünk
-Köszönök mindent az én kedvenc dokimnak-vigyorogtam
-Én pedig jobbulást a kedvenc páciensemnek.Várom vissza ellenőrzésre.
-Rendben,viszlát.-ezzel elindultunk anyával az autó fele ahol a tesóm már az ablakban volt annyira várt
A nagy hó ellenére elég hamar hazaértünk.Már nagyon vártam hogy végre a saját pihe-puha ágyikómba aludjak,mert a kórházi ágyam nagyon kényelmetlen volt.
Nagy nehezen felbicegtem a lépcsőn és a szobám fele vettem az irányt ahonnan valami motoszkálást hallottam,hüm fura.
-Üdv itthon Tina-hallottam egy nagy kiáltást amint beléptem a szobába.ZSófi Norny,a kolis szobatársaim mind bent voltak a szonámba.
-Te jó ég,ti hol jöttetek be az ablakon?-még a hangom is elakadt a meglepődöttségtől.
-Zsófi kulcsával-vigyorogtak
-Imádlak titeket-kezdett könny cseppek megjelenni a szemem sarkában.Már a csajokat nem láttam 4 hónapja :(
-Mi is téged,kis bőgőmasina-öleltek meg mindannyian
-És mikor jössz suliba?-tért a lényegre Norby
-Hát az imádnivaló dokikám azt mondta hogy max 2 hét és mehetek,csak addig kell járjak tornázni.
-Reméljük mihamarabb jössz suliba,mert már mindenkinek hiányzol.-mosolygott Norby
-Ezzel arra akar célozni,hogy még Petinek is-kezdte Zsófi
-Na jó,hagyjatok vele.Tudjátok sok időm volt bent gondolkodni,hosszú idő volt ez a 4 hónap,és első dolgom az volt h mindent végig gondoltam Petivel kapcsolatba és rájöttem,hogy már csak szánalmat érzek iránta és semmi mást.
Sokat beszélgettünk.Mindent el kellett nekik meséljek.Nagyon élvezték az általam elmondott jellemzést dokikról és az imádnivaló dokikámról.Késő este mentek el a csajok na meg Norby.Nagyon jót beszélgettük és már hiányoznak :(

52.rész~Kórház

Zsófi szemszög

Mindannyian nagyon meg voltunk rémülve,és nem tudhattuk hogy Tina hogy van mivel 2 perc elájult,elképzelhető a nagy esés miatt mert szegénykém hatalmasat esett az ütközés következtében. Tina szülei is borzasztóan kétségbe voltak esve,ami persze érthető is.Norby a baleset után azonnal hivta a mentőket,ami viszonylag elég gyorsan megérkezett,rendőrautó kiséretében,mivel balesetről van szó. Az a részeg disznót nem engedtük el,amig a rendőrök meg nem érkeztek.Ők aztán elvitték a kapitányságra.
-Kérem engedjenek oda-sietett a mentős
-Óvatosan ne mozgassák-el sem tudtuk képzelni hogy mi a baj lehet,mert a mentős is nagyon kétségbe volt esve és igy mi méginkább
-Mondja,hogy van a lányom-ment oda Tina anyukája
-Elég súlyosnak néz ki az eset,de nagyon jó,hogy nem mozgatták
-Ugye mehetek vele be?
-Én is szeretnék menni-mentem oda a mentőshöz
-Rendben,szálljanak be.
Szörnyű látvány volt látni Tinát eszméletlenül feküdni,mit sem tudva magától és a körülötte zajló eseményekről.
Nagyon gyorsan beértünk a kórházba
-Dr.Nagy Lajost hol találom?
-A rendelőjébe van.Hivjam ide?
-Sürgősen jöjjön ide műteni kell egy lányt akit elütöttek.
-Azonnal szólok neki
- Uram Atyám Tinát műteni kell?-
-Kérem nyugodjon meg,a legjobb kezekben lesz a lánya.
-Már itt is van a doktor úr.
-Jó estét.
-Doktor úr...
-Nyugodjon meg anyuka,minden rendben lesz.
Ezzel a doki el is ment és Tinát betolták a műtőbe
A várakozás a legidegtépőbb dolog amit az ember ilyen helyzeteben átélhet.Az hogy azt sem tudhatom,hogy mi van Tinával,mennyire súlyos az állapota,nagyon kétségbeejtő.
3 órával később
-Doktor úr hogy  van a lányom?-rohant a doktor elé Tina anyukája
-A műtétet sikeresen elvégeztük.Nagyon megsérült a combcsontja a kislánynak és több helyen el is tört. Ami a súlyosabb volt az a forgó csont ezt kellett megműteni.A fejét elég erősen beverte,e miatt lehet lesz kisebb emlékezetkiesése.A kislány nemsokára felébred és majd bemehetnek hozzá.
Tina anyukája sirni kezdett és egy szó nem jött ki a száján,igy én szóltam a dokihoz
-Nagyon köszönjük doktor úr.
Fél óra múlva jött vissza a doki
-Anita felébredt,bemehetnek hozzá ,de csak külön külön.Kérem ne beszéltessék túl sokat,mert az árthat neki.
Először természetesen az anyukája ment be hozzá aztán én.
-Szia Tina-öleltem meg óvatosan
-Szia Zsófi,meséld el nekem mi történt mert anyát nem akartam még ezzel is stresszelni.Nem értek semmit,hogy kerültem ide mi ez a gipsz és ez a sok izé a lábamon és miért fáj ennyire a fejem.Zsófi segits nekem.
-Először is nyugodj meg és maradj csendben,mert nem jó ha sokat beszélsz.Mindent elmagyarázok.Te elindultál hazafele a buliból,mert Petivel dumáltál aki felhúzott és elment a kedved a bulizástól.Ekkor feltételezhetően jött egy autó aki nagy sebességgel elütött,mi csak a nagy zajra mentünk ki.Ekkor még
2 percig magadnál voltál aztán elájultál.Norby gyorsan hivta a mentőket, akikkel együtt a rendőrség is jött,és anyukádékat is.Onnan a kórházba hoztak és  megműtötték a lábad ezért van rajta a sok fásli a gipsz pedig amiatt,mert eltört több helyen is.Az egészre te azért nem emlékszem mert az esés következtében nagyon beveted a fejed.
Köszönöm Zsófim hogy ezt elmondtad nekem.Még mindég nem emlékszem semmire,de igy már minden világos.
-Kedveském,kérem hagyja most már a beteget pihenni,majd holnap még meglátogathatja-szólt a doki
-Rendben azonnal megyek.
-Holnap még jövünk hozzád.-öleltem meg
-Várlak-potyogtak könnyei

51.rész~Baleset...

Másik nap már reggel nagyon izgatottak voltunk,mert este PARTY.Nagyon nagyon vártam már és Zsófi elmondása szerint nagy meglepetésben lesz részem na meg egy kicsit lehet mérges is leszek,de meg fogom neki bocsájtani.Nagyon kíváncsi vagyok,hogy mit remekel a csajszi.
A napot lustálkodással töltöttük,és élveztük a semmittevést.
Este
A ruhásszekrényem elfutna ha tudna,mert minden ruhám szanaszét van benne és a szoba közepén  is kazalban áll.Ez az átka a sok ruhának,de majd valahogy megoldjuk a rendrakást is.Nagy kérdés volt,hogy ruhát vegyünk vagy nadrágot egy felsővel.Én végül a ruha mellett döntöttem Zsófi a nadrágos szerelés mellett. Nagyon sokat keresgéltük a megfelelő cuccot,amíg egyszer csak ráakadtunk.

Én

Zsófi

Ahogy elkészültünk hallottam,hogy a hídon megállt egy autó,de nem apu mert ők itthon voltak.

-Tina,megjött a meglepetésem

-Mi?-nem tudtam összerakni a képet

-Gyere ki velem-húzott maga után Zsófi

-Ez most komoly? Te jó ég,ezt el sem tudom hinni.Ti hogy kerültök ide?-Norby Tomy és Peti voltak.Nagyon örültem,hogy itt vannak,de Petinek kevesbe

-Hát Zsófival kiterveltük az egészet

-Imádlak-öleltem meg Zsófit

-Az ugye nem kérdés,hogy maradtok és jöttük velünk bulizni?...

-Nem kérdés hanem felelt hogy megyünk

-Íjjj de jó.

nagyon boldog voltam ez az este nem is indulhatott volna jobban.Még gyorsan felkaptam a cipellőm,mert papucsba szaladtam ki,és már indultunk is.

Fél óra kellett mire odaértünk,mert egész úton szakadtunk a röhögéstől.A lököttet újra egymásra találtak.

Mire odaértünk a buli már javában zajlott.Nagyon jó volt látni a régi arcokat és találkozni a régi legjobb haverjaimmal.Nagyon jól kezdődött az este,hatalmas buli volt mindenki jól érezte magát.Táncolás közben egyszer csak azt veszem észre hogy valaki hátulról megfogja a kezem és húzni kezd kifele a tömegből.

-Te mi a jó eget képzelsz magadról-ordítottam le a fejét

-Beszélni akarok veled-közölte

-De én nem,hagyj békén-indultam volna vissza,de nem tudtam mert újra megfogott

-Azt mondtam engedj el

-Miután beszéltünk

-2 perced van a mondókádra ami megjegyzem nem érdekel.

-De én akkor is elmondom.Figyelj én nem karom ezt,hogy mi haragba legyünk,mert ez így nem jó

-Neked nem jó

-Maradjunk annyiba hogy egyikünknek sem jó.Én nagyon bánom amit tettem,és nagyon haragszom magamra ezért.ha vissza tudnám forgatni az időt ezerszer másképp történt volna.Na de a lényeg az amiért kihívtalak...

-Erős túlzás hogy kihívtál-vágtam a szavába

-...Akkor kihúztalak,hogy meg tudnál nekem bocsájtani-itt lesett az állam

-Ezt ugye nem kérdezed komolyan?

-De igen

-Peti te beteg vagy.Kétszer megcsalsz ,vagy még ki tudja hogy hányszor, és azt kéred hogy bocsássak meg neked?Nem kisfiam ez nem így megy.Előbb gondolkodni kellene és aztán cselekedni és most nem lenne ez.De most te is épp úgy jártál ahogy mondani szokás"Kell a jó nem,kell a rossz kell"Én nem gondolkodhatok helyetted.Figyelj jobb lesz az úgy hogy"te mész jobbra én balra"és hagyjuk egymást,élje az életét.Én ezzel befejeztem a mondanivalómat.-ekkor megfordultam és bementem.

Elvette az egész estétől a kedvem ez a hülye beszélgetés.Még kicsit táncoltam a srácokkal aztán szóltam Zsófinak,hogy megyek

-Tina maradj még egy kicsit aztán mi is megyünk

-Zsófi nincs kedvem,beszéltem ezzel a hülye Petivel és elment a kedvem.

-Fél óra és mi is megyünk.

-Okés

Ezzel és elindultam hazafele.Sohasem szeretek egyedül hazamenni de most jobbnak láttam így.Nem mentem 10 métert a clubtól hallottam,hogy jön egy autó mint az állat és jobbnak láttam  lehúzódni az útról.Nem néztem hátra hogy merre van.

***

**

*

-Te jó ég hívjátok a mentőket,te ökör mit csináltál. Tina hallasz?-Zsófi kétségbeesett hangjára lettem figyelmes

-Zsófi mi történt?-mindenem fájt és ne tudtam mozdulni

-Egy lökött aki nem tud gondolkodni,részegen vezet kint az állat elütött.Nyugi mindjárt itt a mentő ne mozogj és ne beszélj

-Szóljatok anyuéknak

-Most szól nekik Norby

-Tina,Tina figyelj rám-egyre halkult Zsófi hangja és már nem is hallottam

50.rész~SZENTESTE

Nagyon jól elaludtunk mert már este keltünk fel,de vissza is aludtunk.
~Másik nap~
Reggel későn keltünk,mert este nem tudtunk elaludni és 4-ig dumáltunk.Nagyon jó volt otthon ébredni,ehhez fogható érzés nincs.Anya a reggeli az ágyba hozta.Tiszta kényelem van itthon.Reggeli után összekaptuk magunkat és mivel a húgom lement apuval a nagyiékhoz elkezdtük  feldíszíteni a fenyőfát. Nagyon jó móka Zsófival fát díszíteni,mert mindenhez volt egy frappáns megjegyzése. A végeredménnyel mindketten elégedettek voltunk

Mire végeztünk a fa díszítéssel már dél volt.Gyorsan megebédeltünk és segítettünk anyának az ünnepi vacsora elkészítésében. Nagyon finom kajákat  sikerült készítenünk amit közbe-köbe meg is kóstoltunk.Ismét nagyon jó szórakoztunk.Mire a húgom és apu hazaért már mindennel készen voltunk.
-Zsófi gyere lássuk mi lesz a húgom reakciója,mikor meglátja"hogy a kis angyal meghozta a fát"-kacsintottam  Zsófira
-Tináckám,nézd mit hozott nekünk a kiszandal-gyönyörködött a tesóm
-Nagyon szép-adtuk a hülyét Zsófival,mintha nem mi díszítettük volna
-Ude jöttök eszte temlpomba?
-Igen megyünk,meghallgatunk majd milyen szépen mondod a versikédet
-Okész
A nap hátralevő részében csak lustálkodtunk és nem csináltunk semmit,de még így is nagyon jókat nevettünk Zsófival.Ha mi ketten együtt vagyunk ott biztos folyamatos nevetgélés van.Mind a ketten lököttek vagyunk,és szívjuk a másik vérét.
-Tina, hívjuk fel a  Norbyt vajon  mit csinál
-Oké,de hívod és nem én
-Jó
Most különösen nem kérette magát Zsófi és már hívta is Norbyt
-Igen-szólalt bele
-Hellóka Zsófi vagyok
-Szia-hallatott a boldogság a hangjából
-Szia Norby-ordibáltam én is
-Hogy vagytok lányok
-Mi nagyon jól vagyunk és te,hogy vagy?-válaszoltam Zsófi helyett
-Én is jól vagyok.Már jól is lehetek,mert ahogy szoktam mondani mindenhol jó de a legjobb otthon
-Hát ez így igaz.
-Zsófi,hogy tetszik Tináéknál?
-Norby el sem tudod képzelni mennyire jó.Mindenki nagyon kedves velem és van egy tündéri kishúga aki ennivaló kis csajszi.
-Örülök,hogy jól érzed magad
-Hát még én -szóltam közbe
-Nem jöttök hozzám bulizni,mert ma nálunk is és holnap is buli van
-Nálunk is,csak ma nem megyünk hanem holnap.És nagyon szuper lesz,mert minden régi barátom ott lesz.Már alig várom,csak ti fogtok hiányozni
-Na majd bepótoljuk,ne bánkódjatok
-Hát remélem is
-Na jól van lányok.Legyetek jók és szép karácsony estét nektek
-Neked is és vigyázz magadra
Ezzel a beszélgetésünk véget ért.
Már lassan kezdett sötétedni és közeledni a 8 óra,amikor s a templomba kell mennünk.Zsófival elkezdtünk készülődni,mivel az nálunk nagyon sokat tart.Még a húgomat is felöltöztettem,és már indultunk is,mert nekik még kellett egy utolsót próbáljanak.Nagyon jó volt ma templomba menni.A friss hó ropogott a csizmánk alatt és a lámpák fényénél csillogtak.Szokásomhoz híven ma sem hagyhattam ki hogy ne vágjak egy seggest amin Zsófi és a húgom nevettek,de még időben odaértünk.
~ 1 órával később~
Az istentisztelet befejeztével a kicsit következtek a verseikkel.Nagyon szorítottam a húgomnak hogy ne akadjon meg és mondja el hangosan a versét,mert egy kicsi lánynak elég hosszú vers,de megbírkózott vele.Láttam rajta hogy nagyon büszke arra hogy eljöttünk és meghallgatjuk a versikéjét,csak úgy csillogott a szeme a boldogságtól.
A versek befejeztével a műsoruk is véget ért.Kifele még pár ismerőssel beszéltem és már indultunk is hazafele.Nagyon jó így együtt lenni:anya,apa Fanni Zsófi mint egy nagy család.Imádom őket,egytől egyig.A szokásuk szerint nagyiék ma hozzánk jönnek vacsira,így ma mindannyian együtt lehetünk és ünnepelhetünk.