Első gimis év

2013. november 30., szombat

53.rész~4 hónap után újra otthon...

Hónapokkal később

Ma végre kimehetek már ebből a szörnyű kórházból.Nagyon rossz volt itt bent, egyenesen szörnyű. Látogatók nem lehetnek nálam egész nap,folyamatos unalom.Nagyon sok időm volt gondolkodni mindenen.Kb az eddigi életen lepörgött újra előttem.Újragondoltam  minden jó és rossz dolgot.A kolit, a haverokat akik mindig mellettem állnak és álltak,aki mikor kis idejük volt hétvégén nem buliztak hanem jöttek meglátogatni és felviditani.Nagyon hálás vagyok nekik mindenért.Na de na itt hagyom ezt a fránya rusnya unalmas kórházat. Ma végre hazamehetek az én kis kuckómba ahol nem ilyen unalmas az élet és ha jól mennek a dolgok nemsokára már suliba is mehetek.Már elkezdtem bepótolni az elmaradásom,hogy ne kelljen évet ismételnem mert azt nem élném túl.Újra kezdeni ezt az egészet.
-Jó reggelt Tina,na hogy van?-Időközbe kaptam új dokit.Még fiatal orvos,de tapasztalt és jól ért az olyan esetekhez mint az enyém.Amúgy piszok jól néz és nagyon kedves.Minden nap bejött hozzám megkérdezte hogy vagyok és elárultam neki,hogy ő a kedvenc dokim azok közül akik eddig vizsgálgatták a lábam.Ja és visszatért az emlékezetem is minden rémlik,pedig jobb lett volna pár dolgot örökre elfelejteni.
-Köszönöm, most már nagyon jól mert haza mehetek.Nagyon boldog vagyok hogy végre itt hagyom ezt az unalmas kórházat.És a doktor úr hogy van?-vigyorogtam neki.
-Én is jól vagyok,köszönöm kérdését.De tudja hogy még nem szabad teljesen erőltesse a lábát,de megnyugtatom nemsokára már újra mehet iskolába.
-Hát csodás.Már ideje lenne hogy menjek suliba is mert a leckékből nem sokat értek és csomó dogát kell irnom.Annyi dolgom van és már allig várom,hogy neki foghassak.
-Szép jó reggelt mindenkinek-jöttek be anyáék
-Jó reggelt.
-Hogy vagy Tinácskám?
-Most már nagyon jól mert végre hazamehetek.A húgom nem jött?
-De igen,apával várnak kint az autóba.
-Oké,akkor már mehetünk is.-indulta, volna el mint a vonat
-Lassan a testtel kisasszony. Magácska még nem tud ennyire gyorsan menni akárhogy is szeretne.-kapott el a doki,mert szinte elestem
-Jöjjön,segitek kimenni
-Köszönöm
 5 perc és le is értünk
-Köszönök mindent az én kedvenc dokimnak-vigyorogtam
-Én pedig jobbulást a kedvenc páciensemnek.Várom vissza ellenőrzésre.
-Rendben,viszlát.-ezzel elindultunk anyával az autó fele ahol a tesóm már az ablakban volt annyira várt
A nagy hó ellenére elég hamar hazaértünk.Már nagyon vártam hogy végre a saját pihe-puha ágyikómba aludjak,mert a kórházi ágyam nagyon kényelmetlen volt.
Nagy nehezen felbicegtem a lépcsőn és a szobám fele vettem az irányt ahonnan valami motoszkálást hallottam,hüm fura.
-Üdv itthon Tina-hallottam egy nagy kiáltást amint beléptem a szobába.ZSófi Norny,a kolis szobatársaim mind bent voltak a szonámba.
-Te jó ég,ti hol jöttetek be az ablakon?-még a hangom is elakadt a meglepődöttségtől.
-Zsófi kulcsával-vigyorogtak
-Imádlak titeket-kezdett könny cseppek megjelenni a szemem sarkában.Már a csajokat nem láttam 4 hónapja :(
-Mi is téged,kis bőgőmasina-öleltek meg mindannyian
-És mikor jössz suliba?-tért a lényegre Norby
-Hát az imádnivaló dokikám azt mondta hogy max 2 hét és mehetek,csak addig kell járjak tornázni.
-Reméljük mihamarabb jössz suliba,mert már mindenkinek hiányzol.-mosolygott Norby
-Ezzel arra akar célozni,hogy még Petinek is-kezdte Zsófi
-Na jó,hagyjatok vele.Tudjátok sok időm volt bent gondolkodni,hosszú idő volt ez a 4 hónap,és első dolgom az volt h mindent végig gondoltam Petivel kapcsolatba és rájöttem,hogy már csak szánalmat érzek iránta és semmi mást.
Sokat beszélgettünk.Mindent el kellett nekik meséljek.Nagyon élvezték az általam elmondott jellemzést dokikról és az imádnivaló dokikámról.Késő este mentek el a csajok na meg Norby.Nagyon jót beszélgettük és már hiányoznak :(

2013. november 21., csütörtök

52.rész~Kórház

Zsófi szemszög

Mindannyian nagyon meg voltunk rémülve,és nem tudhattuk hogy Tina hogy van mivel 2 perc elájult,elképzelhető a nagy esés miatt mert szegénykém hatalmasat esett az ütközés következtében. Tina szülei is borzasztóan kétségbe voltak esve,ami persze érthető is.Norby a baleset után azonnal hivta a mentőket,ami viszonylag elég gyorsan megérkezett,rendőrautó kiséretében,mivel balesetről van szó. Az a részeg disznót nem engedtük el,amig a rendőrök meg nem érkeztek.Ők aztán elvitték a kapitányságra.
-Kérem engedjenek oda-sietett a mentős
-Óvatosan ne mozgassák-el sem tudtuk képzelni hogy mi a baj lehet,mert a mentős is nagyon kétségbe volt esve és igy mi méginkább
-Mondja,hogy van a lányom-ment oda Tina anyukája
-Elég súlyosnak néz ki az eset,de nagyon jó,hogy nem mozgatták
-Ugye mehetek vele be?
-Én is szeretnék menni-mentem oda a mentőshöz
-Rendben,szálljanak be.
Szörnyű látvány volt látni Tinát eszméletlenül feküdni,mit sem tudva magától és a körülötte zajló eseményekről.
Nagyon gyorsan beértünk a kórházba
-Dr.Nagy Lajost hol találom?
-A rendelőjébe van.Hivjam ide?
-Sürgősen jöjjön ide műteni kell egy lányt akit elütöttek.
-Azonnal szólok neki
- Uram Atyám Tinát műteni kell?-
-Kérem nyugodjon meg,a legjobb kezekben lesz a lánya.
-Már itt is van a doktor úr.
-Jó estét.
-Doktor úr...
-Nyugodjon meg anyuka,minden rendben lesz.
Ezzel a doki el is ment és Tinát betolták a műtőbe
A várakozás a legidegtépőbb dolog amit az ember ilyen helyzeteben átélhet.Az hogy azt sem tudhatom,hogy mi van Tinával,mennyire súlyos az állapota,nagyon kétségbeejtő.
3 órával később
-Doktor úr hogy  van a lányom?-rohant a doktor elé Tina anyukája
-A műtétet sikeresen elvégeztük.Nagyon megsérült a combcsontja a kislánynak és több helyen el is tört. Ami a súlyosabb volt az a forgó csont ezt kellett megműteni.A fejét elég erősen beverte,e miatt lehet lesz kisebb emlékezetkiesése.A kislány nemsokára felébred és majd bemehetnek hozzá.
Tina anyukája sirni kezdett és egy szó nem jött ki a száján,igy én szóltam a dokihoz
-Nagyon köszönjük doktor úr.
Fél óra múlva jött vissza a doki
-Anita felébredt,bemehetnek hozzá ,de csak külön külön.Kérem ne beszéltessék túl sokat,mert az árthat neki.
Először természetesen az anyukája ment be hozzá aztán én.
-Szia Tina-öleltem meg óvatosan
-Szia Zsófi,meséld el nekem mi történt mert anyát nem akartam még ezzel is stresszelni.Nem értek semmit,hogy kerültem ide mi ez a gipsz és ez a sok izé a lábamon és miért fáj ennyire a fejem.Zsófi segits nekem.
-Először is nyugodj meg és maradj csendben,mert nem jó ha sokat beszélsz.Mindent elmagyarázok.Te elindultál hazafele a buliból,mert Petivel dumáltál aki felhúzott és elment a kedved a bulizástól.Ekkor feltételezhetően jött egy autó aki nagy sebességgel elütött,mi csak a nagy zajra mentünk ki.Ekkor még
2 percig magadnál voltál aztán elájultál.Norby gyorsan hivta a mentőket, akikkel együtt a rendőrség is jött,és anyukádékat is.Onnan a kórházba hoztak és  megműtötték a lábad ezért van rajta a sok fásli a gipsz pedig amiatt,mert eltört több helyen is.Az egészre te azért nem emlékszem mert az esés következtében nagyon beveted a fejed.
Köszönöm Zsófim hogy ezt elmondtad nekem.Még mindég nem emlékszem semmire,de igy már minden világos.
-Kedveském,kérem hagyja most már a beteget pihenni,majd holnap még meglátogathatja-szólt a doki
-Rendben azonnal megyek.
-Holnap még jövünk hozzád.-öleltem meg
-Várlak-potyogtak könnyei


2013. november 10., vasárnap

51.rész~Baleset...

Másik nap már reggel nagyon izgatottak voltunk,mert este PARTY.Nagyon nagyon vártam már és Zsófi elmondása szerint nagy meglepetésben lesz részem na meg egy kicsit lehet mérges is leszek,de meg fogom neki bocsájtani.Nagyon kíváncsi vagyok,hogy mit remekel a csajszi.
A napot lustálkodással töltöttük,és élveztük a semmittevést.
Este
A ruhásszekrényem elfutna ha tudna,mert minden ruhám szanaszét van benne és a szoba közepén  is kazalban áll.Ez az átka a sok ruhának,de majd valahogy megoldjuk a rendrakást is.Nagy kérdés volt,hogy ruhát vegyünk vagy nadrágot egy felsővel.Én végül a ruha mellett döntöttem Zsófi a nadrágos szerelés mellett. Nagyon sokat keresgéltük a megfelelő cuccot,amíg egyszer csak ráakadtunk.
Én

Zsófi
Ahogy elkészültünk hallottam,hogy a hídon megállt egy autó,de nem apu mert ők itthon voltak.
-Tina,megjött a meglepetésem
-Mi?-nem tudtam összerakni a képet
-Gyere ki velem-húzott maga után Zsófi
-Ez most komoly? Te jó ég,ezt el sem tudom hinni.Ti hogy kerültök ide?-Norby Tomy és Peti voltak.Nagyon örültem,hogy itt vannak,de Petinek kevesbe
-Hát Zsófival kiterveltük az egészet
-Imádlak-öleltem meg Zsófit
-Az ugye nem kérdés,hogy maradtok és jöttük velünk bulizni?...
-Nem kérdés hanem felelt hogy megyünk
-Íjjj de jó.
nagyon boldog voltam ez az este nem is indulhatott volna jobban.Még gyorsan felkaptam a cipellőm,mert papucsba szaladtam ki,és már indultunk is.
Fél óra kellett mire odaértünk,mert egész úton szakadtunk a röhögéstől.A lököttet újra egymásra találtak.
Mire odaértünk a buli már javában zajlott.Nagyon jó volt látni a régi arcokat és találkozni a régi legjobb haverjaimmal.Nagyon jól kezdődött az este,hatalmas buli volt mindenki jól érezte magát.Táncolás közben egyszer csak azt veszem észre hogy valaki hátulról megfogja a kezem és húzni kezd kifele a tömegből.
-Te mi a jó eget képzelsz magadról-ordítottam le a fejét
-Beszélni akarok veled-közölte
-De én nem,hagyj békén-indultam volna vissza,de nem tudtam mert újra megfogott
-Azt mondtam engedj el
-Miután beszéltünk
-2 perced van a mondókádra ami megjegyzem nem érdekel.
-De én akkor is elmondom.Figyelj én nem karom ezt,hogy mi haragba legyünk,mert ez így nem jó
-Neked nem jó
-Maradjunk annyiba hogy egyikünknek sem jó.Én nagyon bánom amit tettem,és nagyon haragszom magamra ezért.ha vissza tudnám forgatni az időt ezerszer másképp történt volna.Na de a lényeg az amiért kihívtalak...
-Erős túlzás hogy kihívtál-vágtam a szavába
-...Akkor kihúztalak,hogy meg tudnál nekem bocsájtani-itt lesett az állam
-Ezt ugye nem kérdezed komolyan?
-De igen
-Peti te beteg vagy.Kétszer megcsalsz ,vagy még ki tudja hogy hányszor, és azt kéred hogy bocsássak meg neked?Nem kisfiam ez nem így megy.Előbb gondolkodni kellene és aztán cselekedni és most nem lenne ez.De most te is épp úgy jártál ahogy mondani szokás"Kell a jó nem,kell a rossz kell"Én nem gondolkodhatok helyetted.Figyelj jobb lesz az úgy hogy"te mész jobbra én balra"és hagyjuk egymást,élje az életét.Én ezzel befejeztem a mondanivalómat.-ekkor megfordultam és bementem.
Elvette az egész estétől a kedvem ez a hülye beszélgetés.Még kicsit táncoltam a srácokkal aztán szóltam Zsófinak,hogy megyek
-Tina maradj még egy kicsit aztán mi is megyünk
-Zsófi nincs kedvem,beszéltem ezzel a hülye Petivel és elment a kedvem.
-Fél óra és mi is megyünk.
-Okés
Ezzel és elindultam hazafele.Sohasem szeretek egyedül hazamenni de most jobbnak láttam így.Nem mentem 10 métert a clubtól hallottam,hogy jön egy autó mint az állat és jobbnak láttam  lehúzódni az útról.Nem néztem hátra hogy merre van.
***
**
*
-Te jó ég hívjátok a mentőket,te ökör mit csináltál. Tina hallasz?-Zsófi kétségbeesett hangjára lettem figyelmes
-Zsófi mi történt?-mindenem fájt és ne tudtam mozdulni
-Egy lökött aki nem tud gondolkodni,részegen vezet kint az állat elütött.Nyugi mindjárt itt a mentő ne mozogj és ne beszélj
-Szóljatok anyuéknak
-Most szól nekik Norby
-Tina,Tina figyelj rám-egyre halkult Zsófi hangja és már nem is hallottam

2013. november 1., péntek

50.rész~SZENTESTE

Nagyon jól elaludtunk mert már este keltünk fel,de vissza is aludtunk.
~Másik nap~
Reggel későn keltünk,mert este nem tudtunk elaludni és 4-ig dumáltunk.Nagyon jó volt otthon ébredni,ehhez fogható érzés nincs.Anya a reggeli az ágyba hozta.Tiszta kényelem van itthon.Reggeli után összekaptuk magunkat és mivel a húgom lement apuval a nagyiékhoz elkezdtük  feldíszíteni a fenyőfát. Nagyon jó móka Zsófival fát díszíteni,mert mindenhez volt egy frappáns megjegyzése. A végeredménnyel mindketten elégedettek voltunk
Mire végeztünk a fa díszítéssel már dél volt.Gyorsan megebédeltünk és segítettünk anyának az ünnepi vacsora elkészítésében. Nagyon finom kajákat  sikerült készítenünk amit közbe-köbe meg is kóstoltunk.Ismét nagyon jó szórakoztunk.Mire a húgom és apu hazaért már mindennel készen voltunk.
-Zsófi gyere lássuk mi lesz a húgom reakciója,mikor meglátja"hogy a kis angyal meghozta a fát"-kacsintottam  Zsófira
-Tináckám,nézd mit hozott nekünk a kiszandal-gyönyörködött a tesóm
-Nagyon szép-adtuk a hülyét Zsófival,mintha nem mi díszítettük volna
-Ude jöttök eszte temlpomba?
-Igen megyünk,meghallgatunk majd milyen szépen mondod a versikédet
-Okész
A nap hátralevő részében csak lustálkodtunk és nem csináltunk semmit,de még így is nagyon jókat nevettünk Zsófival.Ha mi ketten együtt vagyunk ott biztos folyamatos nevetgélés van.Mind a ketten lököttek vagyunk,és szívjuk a másik vérét.
-Tina, hívjuk fel a  Norbyt vajon  mit csinál
-Oké,de hívod és nem én
-Jó
Most különösen nem kérette magát Zsófi és már hívta is Norbyt
-Igen-szólalt bele
-Hellóka Zsófi vagyok
-Szia-hallatott a boldogság a hangjából
-Szia Norby-ordibáltam én is
-Hogy vagytok lányok
-Mi nagyon jól vagyunk és te,hogy vagy?-válaszoltam Zsófi helyett
-Én is jól vagyok.Már jól is lehetek,mert ahogy szoktam mondani mindenhol jó de a legjobb otthon
-Hát ez így igaz.
-Zsófi,hogy tetszik Tináéknál?
-Norby el sem tudod képzelni mennyire jó.Mindenki nagyon kedves velem és van egy tündéri kishúga aki ennivaló kis csajszi.
-Örülök,hogy jól érzed magad
-Hát még én -szóltam közbe
-Nem jöttök hozzám bulizni,mert ma nálunk is és holnap is buli van
-Nálunk is,csak ma nem megyünk hanem holnap.És nagyon szuper lesz,mert minden régi barátom ott lesz.Már alig várom,csak ti fogtok hiányozni
-Na majd bepótoljuk,ne bánkódjatok
-Hát remélem is
-Na jól van lányok.Legyetek jók és szép karácsony estét nektek
-Neked is és vigyázz magadra
Ezzel a beszélgetésünk véget ért.
Már lassan kezdett sötétedni és közeledni a 8 óra,amikor s a templomba kell mennünk.Zsófival elkezdtünk készülődni,mivel az nálunk nagyon sokat tart.Még a húgomat is felöltöztettem,és már indultunk is,mert nekik még kellett egy utolsót próbáljanak.Nagyon jó volt ma templomba menni.A friss hó ropogott a csizmánk alatt és a lámpák fényénél csillogtak.Szokásomhoz híven ma sem hagyhattam ki hogy ne vágjak egy seggest amin Zsófi és a húgom nevettek,de még időben odaértünk.
~ 1 órával később~
Az istentisztelet befejeztével a kicsit következtek a verseikkel.Nagyon szorítottam a húgomnak hogy ne akadjon meg és mondja el hangosan a versét,mert egy kicsi lánynak elég hosszú vers,de megbírkózott vele.Láttam rajta hogy nagyon büszke arra hogy eljöttünk és meghallgatjuk a versikéjét,csak úgy csillogott a szeme a boldogságtól.
A versek befejeztével a műsoruk is véget ért.Kifele még pár ismerőssel beszéltem és már indultunk is hazafele.Nagyon jó így együtt lenni:anya,apa Fanni Zsófi mint egy nagy család.Imádom őket,egytől egyig.A szokásuk szerint nagyiék ma hozzánk jönnek vacsira,így ma mindannyian együtt lehetünk és ünnepelhetünk.


2013. október 23., szerda

49.rész~Otthon édes otthon... :D

~Vakáció előtti utolsó nap~

-Sziasztok-estünk be Zsófival reggel az ajtón
-Jó reggelt késő kásák
-Bence kussoljál,mert lecsaplak-mi ennyire szeretjük egymást
-Hú de jó kedve van valakinek reggel korán-szólt be Peti
-Mi közöd van hozzá,hogy milyen kedvem van.Megmondom neked SEMMI.Kicsi fiam kopjál le rólam és hagyj békén,ne szólt hozzám-ordibáltam vele
-Tina,nyugi van.Gyere menjünk a helyünkre.-húzott Zsófi maga után
Időközben az oszinak addig rágtam a fejét  amíg megengedte,hogy elüljek Peti mellől.Mondtam neki hogy ezentúl semmi kívánságom nem lesz több.Most az osztály másik felében ülök,és még mindég első padban az én Zsófikámmal.Hátunknál ül Norby és Tommy a két csibész.Mindég nagyon jól el lehet velük hülyülni,mert épp olyan hülyék és lököttek,mint mi :D 
A nap nagyon gyorsan elrepült szinte észre sem vettük és már mentünk is.Mindenkitől elköszöntünk,vagyis majdnem mindenkitől Petit úgy kikerültem hogy csak pislogott,de hidegen hagy.Ha ő paraszt velem akkor én még jobban az leszek vele.
-Vigyázzatok magatokra,és nemsokára talizunk. Az a két hét hét gyorsan eltelik-búcsúzkodott Norby,mintha a világ végére mennénk
-Na császtok csajszik,és jó vakációt.Facebokon majd még dumálunk
-Ti is vigyázzatok magatokra és ne rúgjatok be túl gyakran-poénkodtam,miközben megöleltem őket.
Norby odament Zsófihoz és súgott valamit a fülébe,mire Zsófi elkezdett nevetni
-Társaságban nem illik sugdolózni-piszkálódtam
-Na lányok legyetek jók csáó-és ezzel leléptek
-Gyere Zsófi totyogjunk fel és kezdjünk pakolni,amit kell hazavinni.Amúgy csak szólok,hogy ne pakolj túl sok cuccot,mert nekem otthon négy hatalmas szekrényem tele van.
-Oké akkor csak a fontosakat rakom
A pakolás egy óra alatt meg is volt.Apa már hívott hogy elindult utánunk.Elbúcsúztunk a lányoktól,még utoljára elénekeltünk egy közös dalt,hogy a koliba is legyen egy kis karácsonyi hangulat.Mindenkit sorra végigöleltünk,pusziltunk.

Nemsokára már hívott apa hogy feljön a csomagunkért.Gyorsan bepakoltuk az autóba  a csomagokat és már indultunk is haza.Már olyan rég voltam otthon.Mindenki nagyon hiányzott már anya,apa a húgom,Panni Pisti,mindenki.Nagyon vártam már hogy megérkezzünk.Arra fele gyönyörű volt a táj.Mindent hó borított a fákon zúzmara minden csupa fehér és csillogó,de mindemellett a legtöbbet a gyönyörű hóval borított erdőben gyönyörködtünk ami mellett elhaladtunk


Annyira csodáltuk az erdő szépségét hogy észre sem vettünk,hogy már a falucskám elején vagyunk.Imások itt lakni.Kicsi falú nagy szeretet.Már nagyon izgatott voltan,alig vártam már hogy lássam a húgom és anyát.
Mikor apa megállt a kishúgom már az ablakban ücsörgött és várt.Csak egy "Tináckám"-ra lettem figyelmes.A húgom a térdig érő hóban zokni elkezdett felém futni,majd hasra esett ,ezzel mit sem törődve.
-Tináckám,végje megjöttél.-szorította a nyakamat és én is őt-nadon vájtalak máj-nyomott egy hatalmas cuppanós puszit az arcomra.
-Én is vártam hogy lássalak babóca-öleltük egymást hosszú perceken keresztül.
-Nézd ő itt a barátnőm aki itt lesz velünk,Zsófinak hívják-mutattam Zsófira
-Szia Zófi én Hanna vagyok,de szólítsd csak babócának,mindenki íd szólít-mondta selypítve a tesóm
-Oké babóca-láttam Zsófin hogy nagyon boldog és ennek én is nagyon örültem.
-Gyertek menjünk be,mert a végén még megfáztok.
-Deje Zófi,menjünk be-örült mindkettőnknek a kishúgom
Anyát mikor megláttam rögtön a nyakába ugrottam,Nagyon hiányzott már nekem és főleg az a sok finom kaja amit készíteni szokott.
-Gyertek drágáim készítettem nektek egy kis finomságot
A konyhában megterítve az asztal a középen karácsonyi dísz,nagyon szép...
...és persze a kedven kajánk:grillcsirke krumplipürével anya módra.Imádom.
Zsófival jól teleszedtük magunkat,járni alig tudtunk.Nagy nehezen behoztuk a csomagokat az autóból és bevittük a szobába.
A szobám kicsi,de én nagyon szeretem
Behoztunk még egy ágyat Zsófinak és lepihentünk,mert eléggé fáradtak voltunk.A tesóm bebújt mellém és mind a hárman elaludtunk.

2013. október 16., szerda

48.rész~Zsófi vallomása...

Reggel borzalmasan ébredtem,fájt a fejem a szemem alatt óriási karikák és még mindig bőghetnékem volt.Csak én lehetek ekkora marha,hogy kétszer is át tudnak verni.Borzasztóan haragszom Petire és magamra is,mert hittem neki hogy szeret.Nagyon jó,hogy már csak 1 hét és egy ideig nem látom többet.Csak ez az egy ami most boldoggá tesz,semmi más.
Mikor én felkeltem akkor Zsófi még mélyen aludt,gondolom jó későn jöhetett meg,de legalább neki volt egy jó estéje ha már nekem egy borzalmas.
~2 órával később~
Tina mi a történt tegnap,hogy se' szó se' beszéd leléptél?-jött az ágyamhoz Zsófi kicsit mérgesen.Mikor látta,hogy sírok nagyon megdöbbent.
-Tippelj,mi történhetett-szipogtam
-Mit csinált veled az a szemét Peti,kikaparom a szemét ha egy ujjal is hozzád ért-kapta fel a vizet
-Egy ujjal sem ért hozzám,de a szívemet darabokra szaggatta
-Jaj Tina beszélj már már magyarul,mert én így nem értem
-Szakított velem-és újra bőgni kezdtem
-Hogy mi?-érthetetlenkedett Zsófi-Ezt nem mondod komolyan.
-Ezt teljesen komolyan mondom.Előbb jött nekem azzal,hogy már nem érez irántam csak szeretetet és tiszteletet,de tudtam hogy nem mond igazat és rákérdeztem,hogy megcsal-e és csodák csodájára azt a választ kaptam,hogy igen.
-Ezt nem hiszem el,hogy ekkora köcsög tud lenni.Ha meglátom kikaparom a szemét és egy szál haját sem hagyok-Zsófi amilyen lökött még neki megy
-Zsófi nem kell,nyugi oké.Majd az élettől visszakap ő mindent és az jobban fog neki fájni-kezdem belenyugodni a dolgokba,nincs más választásom.
-És neked,hogy alakult az estéd Norbyval?-kérdeztem Zsófitól érdeklődően
-Hú,hát nagyon jól.Annyira cuki egy srác,hogy el nem mondhatom.Nagyon sokat dumáltunk és nagyon megkedveltem,vagyis még jobban mint eddig.És képzeld még el is kísért,hogy ne jöjjek magamba haza.- mesélte Zsófi nagy vigyorral az arcán
-Ennek nagyon örülök.Legalább neked vagyis nektek volt egy jó estétek.
-Hát igen
-Tudod Zsófi engem most csak annyi boldogít,hogy már  csak egy hetet kell kibírjak mellette és aztán megyek haza,karácsonyra-ekkor láttam Zsófin hogy elszomorodik,és könnybe lábad a szeme
-Miért lettél ilyen szomorú?
-Tina ez nagyon hosszú történet
-Kérlek mond el,mert látom hogy nyomaszt.
-Hát nekem a karácsonyról nem a szeretet jut eszembe hanem a szánalom,a harag az egyedüllét.Most karácsony estéjén lesz már 2 éve,hogy anya elhagyott és lelépett a húgommal Olaszországba a pasasához,mert megismerkedett egy pasassal és elment hozzá és a húgomat is magával vitte.Mindannyiunkat nagyon megviselt,én depresszióba estem apám az alkoholba talált menedéket.Aztán meguntam hogy minden este tök részegen jön haza és folyton ordibál és ha úgy van kedve meg is ver.Elköltöztem nagyanyámékhoz,de szegények ők már öregek.Valahogy Isten az utamba sodort egy nagyon kedves nénit aki főz mos takarít rájuk.Így tudtam tovább folytatni az iskolát. Kb 2 hete mikor haza kellett menjek olyan sürgősen akkor nem azért mentem haza,mert beteg lettem,hanem mert mind a ketten meghaltak.Nagyapám agyvérzést kapott és a kórházban meghalt.Mikor nagyanyámmal közölték hogy nagyapám meghalt,nagymamán szívinfarktust kapott azon nyomban.Az ő temetésükre mentem haza.Nekem a barátaimon kívül senkim nincs,csak egy részeges apám akit látni sem akarok.Remélem Ani néninek megesik rajtam a szíve és megengedi,hogy ide költözzek a kollégiumba.-szegény Zsófi,ezt nem is tudtam róla mindezeket.Nagyon nehéz élete volt és van is.Én őszintén megkönnyeztem mikor mesélte a történteket és neki is kicsordult egy könnycsepp a szemén.
-Figyelj Zsófi,mit szolnál hozzá ha karácsonyra velem jönnél haza.Anyáék biztosan megengednék,és a húgom is örülne neki.-vetettem fel könnyes szemmel egy ötletet.
-Figyelj Tina ha a szüleid beleegyeznek én nagyon szívesen veletek tölteném a karácsonyt,mert itt a koliban csak egyedül lennék.-érzékenyült el szegénykém
-Kérlek ezeket ne mond el senkinek,nem szeretném ha ezek miatt lenéznének és sajnálnának.Nincs szükségem senki sajnálatára sem
-Megígérem,hogy senkinek sem mondom el.
-Köszönöm Tina hogy vagy nekem és Istennek is köszönöm hogy megismerkedhettem egy ilyen csajjal mint te vagy-ölelt meg.Mindketten sírva fakadtunk.

2013. október 12., szombat

47.rész~Egyszerre minden....

Még mindég Norby körül forgott minden,mert kiismerhetetlennek tartják.Hát 2 nap alatt nem is lehet megismerni senkit,de ezt ők még nem értették meg.Már csak ezt a napot kell túl éljem és mehetek bulizni...Csak van egy bibi.Ani néni a neve.Ez eddig még eszembe sem jutott.Biztos nem enged el az a házisárkány.Pedig már olyan jól elterveztem,hogy megyünk egy nagyot bulizni és összehozom Zsófit és Norbyt,de így hát nem tudom...
-Tina itt vagy a földön...?-zökkentett ki Zsófi  gondolatmenetemből
-Itt vagyok,csak kissé elgondolkodtam-nyugtattam meg
-Min gondolkodtál ennyire csajszi-vigyorgott,mint amikor rosszra gondol
-Jaj Zsófi nem kell rosszra gondolnod,csaj már a buli jár az eszembe
-Ez nagyon jó
-Csak van egy baj,és annak a bajnak a neve Ani néni.-szomorodtam el :(
-Ó bakker nekem eszembe sem jutott,a banya
-Ez a baj nekem sem,és van egy olyan érzésem hogy nem fog elengedni ahogy ismerem
-Megmondjuk neki,hogy ez legyen tőle a karácsonyi ajándék.
-Hát...nem tudom
-Tina egy próbát megér...
-Igazad van...ha kimentünk a suliból megyünk az irodájához megvárjuk és megkérdezzük tőle
-Oké
-És mi van Petivel meg veled,olyan furák vagytok?
-Nem tudom hogy mi a baja,nekem is nagyon fura mostanság...olyan távolságtartó velem és mikor megkérdezem,hogy mi a baja azt kapom hogy semmi.
-Szerintem az lehet a baja,hogy itt van Norby és még a vak is látja,hogy oda van érted
-Jaj Zsófi hagyjad már ez a hülyeségedet.Én Petivel vagyok együtt és nem Norbyval,nyugi van nekem nem kell Norby de ha nem kezdesz el vele normális ember módjára viselkedni akkor biztos,hogy nem jöttök össze.Amúgy Zsófikám én meg azt láttam hogy tökre bejössz neki,de ha bunkó vagy vele és elutasító akkor ne várj semmi jót.
-Jó-ő is tudta hogy igazam van és én is :D
A suli nagyon lassan telt el.Annyira elálmosodtam utolsó órán,hogy majdnem elaludtam.A tanárnő hablatyolt össze-vissza,a kutyát se' érdekelte hogy mit,de ő csak mondta a magáét.Ahogy kicsengettek mindenki,mint a rakéta úgy ment ki az osztályból.
Mikor felértünk a kolihoz első utunk a banya irodájához vezetett
Kopogtunk
-Gyere be-ordította
-Jó napot Ani néni-köszöntünk jól nevelt kislányok módjára(muszáj jópofizni)
-Szervusztok lányok.Mi járatban erre fele?-vágott egyből bele
-Öm hátö-nem tudtam,hogy fogjak neki a mondókámnak,mert Zsófi nem akart beszélni-Arról lenne szó,hogy ma este el szeretnénk menni a Here Good-ba(szórakozóhely neve),mert még egy utolsót szeretnénk bulizni,így az ünnepek előtt,mert 3 hétig nem látjuk egymást.
-Drágaságaink,tudjátok nagyon jól hogy ez nem lehet...-feltűnően kedves volt
-És ha szépen megkérjük Ani nénit-vágtam be a legaranyosabb arcomat
-De mert csak ilyen szépen megkértél azért.De nem szeretném ha valami bajotok lenne,vagy részegen gyertek haza.Értve vagyunk.?
-Rendben.Köszönjük szépen-nagyon boldog voltam én is és Zsófi is
Első dolgom az volt,hogy felhívtam Petit,hogy ma bulizni megyünk és szeretném ha ő is jönne velem.Nem volt kedve ehhez az egész bulizáshoz,de addig-addig beszéltem amíg rá nem vettem,hogy jöjjön.  Mostanában olyan fura nekem ez a gyerek,de ezt a gondolatomat félre téve felhívtam Norby-t aki azonnal rábólintott a bulizásra.A nagy telefonálgatás után előszedtük a cuccainkat,az összeset,mert mind ketten nagyon csinosak szerettünk volna lenni és ehhez sok ruha és sok idő volt szükséges.
Nagy nehezen kiválasztottuk a cuccokat.Próbáltunk olyat választani,hogy jól is nézzen ki és ne is fagyjunk meg benne.Nagyon sokat gondolkodtam,hogy melyik is legyen és hogy is legyen,de amellett döntöttem hogy ha meg is fagyok akkor is szoknyát veszek.

Ez az egyik kedvenc szoknyám és minden kép meg akartam mutatni Petinek.Nagyon kíváncsi vagyok a véleményére.
~2 óra múlva~ 
-Tina készen vagy?-ordibált Zsófi a szobából ahol hatalmas volt a hangzavar mert ma mindenki buliba készült.
-Készen vagyok mehetünk-nyugtattam le Zsófit,aki teljesen fel volt pörögve már csak a gondolatától is hogy ő ma Norbyval bulizik,de bezzeg mikor a közelébe van lefagy mint a laptopom :D
-Jaj Tina megőrülök.Annyira izgulok,hogy hogy fog alakulni ez a mai este
-Ne izgulj,minden rendben lesz,csak ne légy bunkó Nornyval,és akkor minden jó lesz
-A próféta szóljon belőled-poénkodott
Nagyon siettünk,mert a fiúk már egy fél órája várnak ránk.
-Na végre megjöttetek.Ez nagyon nem kilenc óra-kezdte is a mondandóját Norby
-Jól van na,kicsit késtünk,most ez van csak sokat készülődtem és ezért késtünk el-magyarázkodtam
-Ez látszik is-nézett végig rajtam Norby
Ezt inkább nem kommentáltam csak vettem egy nagy levegőt,mert ez így mindenkinek jobb.
-Na bemegyünk vagy itt kint akartok csövelni?-kezdte "kedvesen" Peti
-Oké megyünk már nyugi van-valami baja van,ezt látom rajta
Bementünk ahol már nagyon sokan voltak,de még egy utolsó üres asztalt találtunk.
-Na skacok mit isztok?-állt fel Norby 
-Én REDD'S-et nekem is-Peti- 
-Te Zsófi?
-Nekem is.
-Oké akkor 4 REDD'S.  Ha megkérlek segítesz nekem elhozni-ekkor már tudtam,hogy Zsófi bejön Norbynak
-Segítek,de csak mert ilyen szépen megkértél-vigyorgott Zsófi
Örültem,hogy kicsit kettesben maradtam Petivel mert valami nem volt nekem tiszta.
-Drágám mi a baj?
-Hú,mondjam úgy hogy minden és semmi?-na ezen jót nevettem
-Azt meg hogy?
-Azt úgy.Ööööm akarok veled majd  beszélni-én még mindég nevettem...-
-Meghoztuk a Redd's-et-láttam Zsófin hogy nagyon jó kedve van
-Nem megyünk táncolni?-Zsófi-
-De megyünk!-húztam magam után Petit
Nagyon jó számok voltak melyekre tutin lehetett táncolni,és még a jókedvünkre az is rá tett egy lapáttal,hogy mindenkibe megivott 2-3 Redd's-et.Láttam hogy Norby és Zsófi nagyon jól elvannak egymással és mi ott már csak feleslegesek vagyunk.
-Tina gyere üljünk le hagyjuk őket kettesben-húzott maga után Peti
-Figyelj nem akarom tovább halasztani a mondanivalómat
-Hallgatlak,mit akarsz mondani.
-Menjünk ki mert itt bent nem tudom elmondani.
-Oké-felvettem a kabátom és ki mentünk
-Drágám mi ilyen nagyon fontos?
-Öm nem is tudom hogy fogjak neki,hogy ne bántsalak meg.Nagyon sok minden kavarog bennem.Az utóbbi időben valahogy megváltoztak feléd az érzéseim.
-Ez alatt mit értsek?
-Ez alatt azt kell érteni,hogy már csak hatalmas nagy szeretetet és tiszteletet érzek irántad és nem szerelmet,és szeretném ha ezt a kapcsolatot itt és most befejeznénk.Sajnálom,hogy most mondtam ezt el,de nem akartam tovább halasztani.-itt lefagytam
-Ki a másik?-biztos van valaki ami miatt elhagy
-Nincs másik.
-Nem hiszem.
-Megcsaltál?-erre nem mondott semmit csak egy hatalmasat pislogott és elfordult,ekkor már nyilvánvalóvá vált hogy a kérdésemre a válasz igen
-Sajnálom Tina.-a sírás folytogatott
-Lefeküdtél vele?
-Igen,de...
-Ezt nem hiszem,hogy ekkora köcsög vagy,hogy másodjára is megcsalsz.Tudod mit,menj te a jó büdös francba.Senkiben sem csalódtam még ekkorát mint most benned.Megbízok benned és te megcsalsz.Utolsó szemétláda vagy.Többé látni sem akarlak,UTÁLLAK-utolsó szót már bőgve mondtam ki.
Többé soha nem akarom látni.Hogy lehettem ilyen naiv,hogy bedőltem neki,hogy mégis szeret.Nem is ismeri annak a szónak a fogalmát hogy "szeretet vagy szerelem".A könnyeimtől alig láttam menni,folytak mint a patak lefele az arcomon.Mikor beértem a koliba egyenesen az ágyba vetettem magam és még jobban elkezdtem sírni.El sem tudom hinni,hogy ismét átvert és megcsalt.Nagy sírás közepette eszembe jutott Zsófi.Írtam neki gyorsan egy üzit:"Eljöttem haza,ne keress.TINA" és Norbynak is,hogy Zsófi ne jöjjön magába"Kérlek kísérd el Zsófit a koliig,mert én eljöttem.TINA"
    Itt az új rész skacok.Várom a véleményeteket róla,mert nem tudok,hogy tetszik-e nektek és folytassam vagy inkább megírjam a  befejező részét. Puszi :*