3.rész~Pasi téma letudva....

     Az este kezdetben tűrhető volt. Sétálgattunk,jobban megismerkedtünk,és persze akik már régebben egy szobában voltak szívatták egymást mint állat én meg jókat nevettem rajtuk. Mindenkitől végigkérdezgettek mindent,így ez alól én sem voltam kivétel.Hát igen....a lányok néha elég durva kérdéseket tettek fel,de nekem már ott kezdett durvulni a helyzet mikor a pasik jöttek témába.Sosem szerettem ezt a témát,mert engem ezzel lehet legjobban szívatni és azt utálom mikor szívatnak.Brigi és Szandra mindenkit végigkérdeztek h kinek van és kinek nincs pasija. Zsófi volt az utolsó előtti én az utolsó. Nagyom bíztam abban,hogy neki sincs pasija,de melléfogtam.Mikor meghallottam,hogy azt mondja,hogy VAN az volt a halálom. Következtem én. Megfordult a fejemben,hogy hazudjam azt hogy van pasim,de nem akartam hazudni,így megmondtam őszintén,hogy NINCS pasim.Nagy szemekkel,csodálkozóan néztek rám,de ez van. Szandrának eszébe jutott,hogy úgy is megyünk buliba és akkor összehoz az egyik haverjával.
-Tina van egy haverom,vagyis a barátnőm ex pasija,de jó fej srác.Majd bemutatlak neki és remélem,hogy lesz valami-ekkor egy perverz mosoly jelent meg az arcán
-Szandikám nem vagy semmi-mondta vigyorogva Brigi.
-Igen az tök jó lenne ha összejönnétek,komolyan-közbevágott Enola.
-Hé lányok,had döntsem már én el azt hogy kivel és mikor akarok összejönni,és amúgy is köszönöm én az ilyen ex pasikat-ekkor már kezdett kicsit felmenni bennem a pumpa.
-Lányok én lassan megyek vissza a bent lakásba-szólt Zsófi
-Zsófikám azt mi kolesznek,ketrecnek vagy zárdának hívjuk-nagyképűsködött Bia
-Oké, hívjátok ahogy akarjátok,de én léptem-szólt Zsófi
-Várj Zsófi én is veled tartok-semmi kedvem nem volt maradni,és végre valaki elindult...
A koli fele Zsófival ismerkedtünk. Mesélt ő is magáról,én is meséltem magamról. Lassan odaértünk a kolihoz. Előszedtük a belépő kártyánkat,bementünk...volna ha nem állít meg a portás bácsi. 
-Lányok máskor ne ilyen későn bejönni,bünti lesz-mondta kedvesen a bácsi
-Amúgy Lajos bácsi vagyok.
-Csókolom,Tina vagyok,én pedig Zsófi.-mutatkoztunk be szinte egyszerre
-Elnézést a késésért,de mégis hányra kellene beérni a koliba?-kérdezte Zsófi
-Kicsiszívem 11-re,  11:30-ra maximum,és már 12 van.Na irány lefeküdni.
-Rendben,viszlát-igyekeztünk fel a szobánkba.
Bepakoltunk holnapra,mert holnap suli és elaludtunk.